A TWSI JELRENDSZER ALKALMAZÁSA

Mozgólépcsők, mozgójárdák, felvonók

A függőleges távolságok (pl. emeletek és más szinteltolások) áthidalására gyakran használnak mozgólépcsőket, mozgójárdákat és felvonókat. Amellett, hogy ezek akadálymentes megközelítését és használatát is biztosítani kell, érdemes észben tartani, hogy a menekülési utak akadálymentességét is garantálni szükséges. Ebből következően a TWSI rendszert nemcsak a mozgólépcsőkhöz, mozgójárdákhoz és felvonókhoz, hanem a lépcsőkhöz is el kell vezetni.

3.3.1.     A felvonók jelzése

A TWSI jelrendszernek a lift hívópaneljéhez kell vezetnie. A vezetősáv a lift hívópanel előtt 60 cm távolságban ér véget. A hívópanel előtti tér tervezésénél különös figyelmet kell fordítani a hívógomb akadálymentes elérésének biztosítására (negatív falsaroktól való távolság min. 60(70) cm, padlótól mért magasság 90-110 cm között), valamint a hívópanelhez vezető vezetősáv melletti minimális szabad hely (a vezetősáv szélétől mindkét oldalon min. 60 cm) biztosítására.

A liftek bejárata elé veszélyre figyelmeztető taktilis jelzést nem kell telepíteni.

31. ábra: felvonó TWSI jelzése általános esetben

42. ábra: felvonó TWSI jelzése általános esetben

Két egymás melletti, duplex felvonó esetében a TWSI rendszer a két felvonó közös hívógombjához vezet. Ebben az esetben a kialakítás a fentiekkel megegyezik azzal, hogy gondoskodni kell arról, hogy az érkező felvonó ajtaja fölött egy hangszóró tájékoztassa a látássérült embereket arról, hogy melyik felvonó érkezik és milyen irányba tart. Ezzel együtt az MSZ EN 81-70:2021+a1:2022 szabvány által meghatározott akadálymentességi követelményeket is be kell tartani.

Speciális esetekben, ritkán előfordul - különösen meglévő épületeknél, ahol nincs mód a felvonó hívópanelje mellett min. 60 cm szabad helyet biztosítani -, hogy a felvonó hívópanelje az aknaajtó melletti falra kerül. Ez esetben a TWSI jelrendszert a hívópanelhez szükséges odavezetni.

43. ábra: oldalfali hívópanel

3.3.2.     Mozgólépcsők és mozgójárdák jelzése

Alább amikor mozgólépcsőt említünk, az arra vonatkozó elvárások a mozgójárdákra is vonatkoznak.

Önálló akadálymentesítési eszközként a mozgólépcső nem alkalmazható, egyrészt a mozgásukban korlátozott emberek, másrészt a segítőkutyával közlekedő emberek miatt sem.

Magyarországon létezik egy ATS nevű rendszer, ami a látássérült embereket hanggal tájékoztatja a tőlük távolodó mozgólépcső vagy mozgójárda elhelyezkedéséről. A rendszer ugyanazzal a távirányítóval működik, mint a beszélő közlekedési jelzőlámpák. Távirányító helyett mobil applikációval, bluetooth kapcsolattal is lehetséges a rendszer indítása. A hangszóró berendezés azon a totemoszlopon van, ami a látó embereket is tájékoztatja a mozgólépcső menetirányáról. Az ATS jelet leadó oszlop a használó jobbján van, amikor felszáll a tőle távolodó mozgólépcsőre. Utas híján lelassított mozgólépcső ATS rendszere változatlan formában működjön. A mozgólépcsőről történő leszálláshoz nem szükséges hangjelzést adni.

A TWSI rendszert a két egymás mellett elhelyezkedő mozgólépcső közötti korláthoz kell vezetni úgy, hogy a korlát előtt 1 méter távolságban a vezetősáv véget ér. Ez a kialakítás az érkezési és az indulási szinten is azonos. A vezetősáv végén és a mozgólépcsők előtt veszélyre figyelmeztető taktilis jelzést nem kell telepíteni. A látássérült ember az ATS rendszer használatával akkor is azonnal tudomást szerez a tőle távolodó irányú mozgólépcső helyzetéről, ha azok szokásos menetirányát felcserélték.

44. ábra: mozgólépcsők TWSI jelzése általános esetben, alaprajz

45. ábra: mozgólépcsők TWSI jelzése általános esetben, 3D

a)       2 db mozgólépcső helyezkedik el egymás mellett, és különböző irányba mozognak, de azonos szinteket kötnek össze: ebben az esetben a vezetősáv a két mozgólépcső közötti felezőbe érkezik.

b)       2 db mozgólépcső helyezkedik el egymás mellett, és azonos irányba mozognak, és azonos szinteket kötnek össze: az a) változatban szereplő TWSI alkalmazandó, de az ATS rendszer a jobb oldali mozgólépcső mellett szólaljon meg.

c)       2 db mozgólépcső helyezkedik el egymás mellett, és azonos irányba mozognak, de különböző szinteket kötnek össze: az a) változatban szereplő TWSI alkalmazandó, de az ATS rendszer bemondással is kiegészítendő, melyben egyértelműsíti, hogy melyik oldali mozgólépcső melyik szintre közlekedik.

d)       Amikor egymástól távol található 1-1 mozgólépcső, akkor a TWSI rendszert a mozgólépcső tengelyébe kell vezetni úgy, hogy a korlát előtt 1 méter távolságban a vezetősáv véget ér.

e)       Ún. kényelmi mozgólépcső, amikor csak 1 mozgólépcső van, és az egészen biztosan felfelé halad: ebben az esetben ATS rendszer nem szükséges.

f)        3 egymás melletti mozgólépcső esetén a középső mozgólépcső tengelyéhez vezessen a vezetősáv.

g)       4 egymás melletti mozgólépcsőt párosával kell megjelölni TWSI-vel, a közös mellvéd tengelyében.

A mozgólépcső előtti és utáni fém burkolat csúszásgátlása és káprázásmentessége akadálymentesség szempontjából kiemelten fontos.

A két mozgólépcsőt elválasztó korlátnak és az üzemen kívüli mozgólépcső ajtajának az induló és érkező oldalon is a padlótól mért 10 cm és 30 cm magasság között vízszintes fix teherbíró elemmel kell rendelkeznie, hogy a fehérbotot használó látássérült közlekedők érzékelhessék azokat.

Ahol a két mozgólépcső közötti hely akkora, hogy külön elválasztó korlát kerül a közös mellvédhez, ott a két korlát eleje közötti teret akadálymentes módon kell lerekeszteni úgy, hogy annak kerületét fehérbottal érzékelni lehessen a padlótól mért 10-30 cm magasságban elhelyezett, vízszintes, fix és teherbíró elem alkalmazásával.

Minden korlátnak, üvegezett felületnek és a lépcsőéleknek kontrasztosnak kell lennie a környezettel. A haladási irányt jelző nyilak és információs kijelzők fényerejét úgy kell megválasztani, hogy ne okozzanak káprázást.