TWSI RENDSZEREK ALKALMAZÁSA A KÖZLEKEDÉSBEN

HELYKÖZI ÉS TÁVOLSÁGI KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZLEKEDÉS

A vasúti területekre az eddig ismertetetteken túl további speciális területi szabványok is vonatkoznak. Az akadálymentesítéssel kapcsolatban ezek:

·         MSZ EN 16584-1:2017 vasúti alkalmazások. Prm-használat tervezése. Általános követelmények. 1. rész: kontraszt

·         MSZ EN 16584-2:2017 vasúti alkalmazások. Prm-használat tervezése. Általános követelmények. 2. rész: információ

·         MSZ EN 16584-3:2017 vasúti alkalmazások. Prm-használat tervezése. Általános követelmények. 3. rész: optikai és súrlódási jellemzők

·         MSZ EN 16587:2018 vasúti alkalmazások. Prm-használat tervezése. Általános követelmények.

Főként e szabványokból építkezve jött létre a Bizottság 1300/2014/EU Rendelete (2014. november 18.) az Uniós vasúti rendszernek a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek általi hozzáférhetőségével kapcsolatos átjárhatósági műszaki előírásokról” szóló rendelet, melynek célja, hogy az európai vasúton utazó utasok az útjuk során, országtól függetlenül önállóan és biztonságosan használhassák a vasúti létesítményeket.

Ezek a jogszabályok és szabványok számos olyan követelményt fogalmaznak meg, melyek a vasúti létesítményekben alkalmazandók. Ezek alkalmazása együttesen szükséges az általános jogszabályokkal és szabványokkal, ugyanakkor ellentmondás esetén ezeket a vasútspecifikus előírásokat tekintik irányadónak a vasúti létesítmények tervezésekor.

4.3.1.     Vasútállomások megközelítése

A vasútállomás felvételi épületének akadálymentes bejáratát TWSI rendszerrel kell összekötni a legközelebbi közösségi közlekedési megállókkal, kijelölt gyalogos-átkelőhelyekkel, teresedés esetén a gyalogos átvezetésekkel is. A K+R pontoktól és taxiállomásoktól az épület bejáratáig is ki kell építeni a TWSI rendszert. A vasútállomás területén található kerékpártárolók támaszok és kerékpárok által elfoglalt területét zónahatár jelzés telepítésével kell jelölni.

A parkolóktól - a K+R pontokon és taxi-állomásokon kívül - nem szükséges TWSI jelrendszert vezetni, mert az a látássérült személy, aki autóval érkezik, feltehetően nem egyedül közelíti meg a vasútállomást.

4.3.2.     Felvételi épület, utasváró kialakítása

Az épületen belül TWSI jelrendszert kell telepíteni a mosdókhoz, jegypénztárakhoz, olyan automatákhoz, melyek a szolgáltatás igénybevételéhez tartoznak (tehát: jegyautomatához, információs totemhez, bankjegykiadó automatához, egyéb tapintható információt hordozó elemekhez, stb.) A peronokra telepített TWSI jelrendszert az épületben található TWSI jelrendszerrel össze kell kötni.

Amennyiben bármely, az 5. fejezetben bemutatott épület vagy közszolgáltatás található a felvételi épületben vagy annak közvetlen közelében, úgy a TWSI jelrendszert ezeknek a szolgáltatásoknak a saját TWSI jelrendszerével is össze kell kötni.

A felvételi épületben található mosdókat - akadálymentességtől függetlenül - szintén TWSI jelrendszerrel kell jelölni.

A felvételi épületek, utasvárók bútorzatának, pl. a padok, az ajtók, stb. Cm 30% LRV / 30 LRV pontkülönbségnyi kontrasztot kell képezniük a környezettel.

Az egyes peronok megközelítését, illetve az egyes szolgáltatások könnyebb megtalálását elősegítendő javasoljuk okosított TWSI jelrendszer és beltéri navigációs rendszer együttes alkalmazását.

4.3.3.     Peronok megközelítése

A 103/2003. (XII.27.) Gkm rendelet 4. melléklete (Országos Vasúti Szabályzat I. kötet, Országos közforgalmú és saját használatú vasutak) előírásai valamennyi hazai vasúti pályahálózat üzemeltető vasúttársaságra vonatkozik. A peronok akadálymentesítése tekintetében követendők az 1.1.11.1 és az 1.3.2.2. szakasz előírásai.

Az egyes peronok megközelítését a felvételi épület irányából és - ha ettől eltér - a településrészekhez vezető egyéb megközelítési útvonalakig mindenképpen biztosítani kell. Ha a csatlakozó közösségi közlekedési megállóktól és csomópontoktól / gyalogos megközelítési irányoktól van rövidebb megközelítési lehetőség, mint a felvételi épületen keresztül, úgy abból az irányból is létesíteni szükséges TWSI rendszert. Az akadálymentes megközelítés történhet akadálymentes lépcsőn (ld. 3.1. fejezet), lifttel vagy akadálymentes rámpán keresztül. A mozgólépcsőhöz / mozgójárdához is el kell vezetni a TWSI jelrendszert, de a mozgólépcsőn kívül legalább egyféle akadálymentes megközelítés biztosítása szükséges.

Ahol általános esetben korláttal és nyitható kapuval lezárt üzemi átjárók vannak, de azokat az utasok veszély, tűz vagy a felvonó meghibásodása esetén használhatják, azokhoz TWSI jelrendszert nem kell telepíteni, mivel ilyen speciális esetekben az üzemi átjárók használatát személyzet segíti. Az ilyen üzemi átjárókra - a TWSI jelrendszeren kívül - a többi átjáróra vagy rámpára vonatkozó akadálymentességi szerkesztési elvek ugyanúgy érvényesek.

A felvételi épületek, a peronok és a területen található szolgáltatások TWSI rendszerét a megközelítésre szolgáló útvonalakkal minden esetben össze kell kötni. Ha egy adott peronra lift, lépcső és rámpa is vezet, akkor a lifthez, a lépcsőhöz és a rámpához kötődő TWSI rendszernek is kapcsolódnia kell a peronok és a felvételi épület TWSI rendszeréhez.

4.3.3.1        Megközelítés rámpával

A rámpák kezdetét és végét nem kell veszélyre figyelmeztető taktilis jelzéssel jelölni, azonban a rámpakarok burkolatának a vízszintes felületektől legalább Cm 30% LRV / min. 30 LRV pontkülönbségnyi kontraszttal el kell térnie. Ugyanezen kontraszt-követelmény érvényes a rámpa mellett futó kétsoros kétoldali fogódzóra és korlátelemekre is.

4.3.3.2        A peronok megközelítése lépcső használatával

A vasúti peronok megközelítése történhet aluljáróból vagy felüljáróról. Ezekben az esetekben a biztonságos használat érdekében TWSI-rendszerrel jelöljük a lépcsőket. A veszélyre figyelmeztető taktilis jelzést a lépcső teljes szélességében, min. 56 cm hasznos mélységben kell telepíteni. Bővebben lásd jelen Útmutató 3.1. fejezetét.

4.3.3.2.1       Aluljárók

56. ábra: az aluljáró lépcsője olyan peronra vezet, ahol nem fér el vezetősáv 1.

57. ábra: az aluljáró lépcsője olyan peronra vezet, ahol nem fér el vezetősáv 2.

58. ábra: az aluljáró lépcsője olyan peronra vezet, ahol a peronon található TWSI rendszerhez csatlakozhat 1.

(preferált megoldás!)

59. ábra: az aluljáró lépcsője olyan peronra vezet, ahol a peronon található TWSI rendszerhez csatlakozhat 2.

(preferált megoldás!)

60. ábra: a felüljáró lépcsője olyan peronról indul, ahol nem fér el vezetősáv 1.

Felüljárók

61. ábra: a felüljáró lépcsője olyan peronról indul, ahol nem fér el vezetősáv 2.

62. ábra: a felüljáró lépcsője olyan peronról indul, ahol a peronon lévő TWSI rendszerhez csatlakozhat 1.

(preferált megoldás!)

63. ábra: a felüljáró lépcsője olyan peronról indul, ahol a peronon lévő TWSI rendszerhez csatlakozhat 2.

(preferált megoldás!)

4.3.4.     A peronok megközelítése felvonóval

A peronok megközelítése történhet felvonóval is. Ebben az esetben a felvonó megtalálása érdekében a taktilis vezetősávot a lifthívó panelhez kell vezetni úgy, hogy az a panel előtt (40-)60 cm távolságban véget ér.

A lift hívó panel elhelyezésének a jelen Útmutató 3.3.1. fejezetében leírtak szerint kell történnie.

4.3.5.     Szintbeni átjárók

A szintbeni vágány-átjáróknál olyan, legalább 10 cm széles tónuskontrasztos szegélyezés biztosítása szükséges a járófelület síkjában, mely a vágányokkal és a vágányátjáró burkolatával is min. Cm 60% LRV / min. 60 LRV pontkülönbségnyi kontrasztot képez.

A szintbeni vágány-átjárókban a biztonságos átkelés érdekében az alábbi módon kell telepíteni a TWSI- rendszert:

A peronokat és a szintbeni átjárót rámpával kell összekötni. A rámpa mindkét oldalán korlát elhelyezése szükséges. Kellően széles szintbeni vágányátjáróknál a vágányokon való átkelés tengelyébe elhelyezendő, min. 56 cm hasznos hosszú orientációs sáv a veszélyre figyelmeztető taktilis jelzéstől 50(-60) cm távolságra indul. Az MVGYOSZ kéri olyan szélesség tervezését és létrehozását, ahol lehetőség szerint a vágányátjáró mindkét oldalán elfér orientációs sáv a vágányokon való átkelés irányának meghatározásához.

A felvételi épülettől a szintbeni átjáró megtalálása érdekében is szükséges az átjáróig vezetősáv telepítése úgy, hogy az az átjárónál lévő veszélyre figyelmeztető taktilis jelzés előtt 50 cm távolságban véget ér. A veszélyre figyelmeztető taktilis jelzést az átjáró teljes szélességében kell telepíteni 60(-90) cm mélységben.

A szintbeni átjáróknál az elsodrási határt jelölő élénk sárga / hófehér sávot a vágány mindkét oldalán el kell helyezni. A vágányokon áthaladó burkolat és a biztonságos zónában elhelyezendő veszélyre figyelmeztető taktilis jelzés is min. Cm 50% LRV / min. 50 LRV pontkülönbségnyi kontrasztot képezzen az elsodrási határt jelző sávval.

Ahol a szintbeni átjárón nem fér el vezetősáv vagy orientációs sáv, ott a szintbeni átjáró és az utasforgalom elől elzárt terület közé korlátot kell elhelyezni, hogy a látássérült emberek ne sétáljanak ki a vágány melletti nem járható felületre.

64. ábra: egyoldali vágányátjáró, melyre a méretéből adódóan orientációs sáv nem helyezhető el

65. ábra: kétoldali vágányátjáró, melyre a méretéből adódóan orientációs sáv nem helyezhető el

66. ábra: egyoldali vágányátjáró, melyre orientációs sáv elhelyezhető

67. ábra: kétoldali vágányátjáró, melyre orientációs sáv elhelyezhető, alaprajz

68. ábra: kétoldali vágányátjáró, melyre orientációs sáv elhelyezhető, 3D

69. ábra: egyoldali vágányátjáró, melyre orientációs sáv és vezetősáv is elhelyezhető (preferált kialakítás!)

70. ábra: kétoldali vágányátjáró, melyre orientációs sáv és vezetősáv is elhelyezhető (preferált kialakítás!)

71. ábra: kétoldali vágányátjáró, melyre orientációs sáv és vezetősáv is elhelyezhető. A peron megközelíthető

lépcsőn és rámpán keresztül is. (itt a megközelítés egyenértékű, ezért vezet mindkét lehetőséghez vezetősáv,

nem egyenrangú megközelítésnél a vezetősávot a rövidebb útvonalon kell vezetni)

4.3.6.     Peronok kialakítása

A peronokat mindenki számára egyenlő eséllyel megközelíthető és használható módon kell kialakítani. Így a peron berendezéseinek kialakításánál, elhelyezésénél biztosítani kell, hogy a TWSI rendszer a szabványoknak megfelelően kerüljön telepítésre.

Magyarországon sok olyan meglévő állomás és megállóhely van, ahol nem tarthatóak be a jogszabályban, szabványban előírt követelmények. A felújítás során ilyen esetben is törekedni kell a jogszabályokban, szabványokban és vasúti belső szabályozásban foglaltak betartására.

A MÁV Zrt. “Vasúti alépítmény tervezése, építése, karbantartása és felújítása” 15/2020. (I. 31. Máv ért. 4.) Evig sz. D.11. utasítás (a továbbiakban D.11. utasítás) egy belső szabályozás, amely többek között előírja a peronok élén lévő veszélyre figyelmeztető taktilis jelzés alkalmazását és a peronél-jelölés kialakítását. Ha a veszélyre figyelmeztető taktilis jelzés területén aknafedél található, az aknafedelet mindenképpen burkolható formában kell kialakítani, és a TWSI jelzést rögzíteni kell rá.

A vezetősávnak az elsodrási határ kezdetét jelző veszélyre figyelmeztető taktilis jelzéstől mért 60 cm távolságban kell elhelyezkednie és optimális esetben az egész peronon végig kell futnia.

A megállóhelyek és vasútállomások teljes területén (ideértve a közösségi közlekedési és gyalogos csomópontokat, a K+R pontokat és taxi megállókat, a felvételi épületen keresztül, egészen a peronok végéig) javasoljuk okosított TWSI jelrendszer alkalmazását. Nagyobb, összetettebb állomások felvételi épületeiben javasolt beltéri navigációs rendszer alkalmazása.

A peronokon a berendezési tárgyakat úgy kell telepíteni, és a vezetősáv vonalvezetését úgy kell megválasztani, hogy az folyamatosan, a lehető legkevesebb törésponttal, akadálytalanul haladjon. A keskeny peronokon, ahol nem kerülhető el, hogy a vezetősáv széléhez 60 cm-nél közelebb kerüljenek tárgyak (pl.: esőbeállók, padok, hulladéktárolók, stb.) azok előtt a vezetősávot 40-60 cm távolságban meg kell állítani.

4.3.6.1        Középperon kialakítása

Ha a középperon szélessége lehetővé teszi, úgy az elsodrási sávok jelzésére szolgáló veszélyre figyelmeztető taktilis jelzéstől mérten 60 cm távolságban kell elhelyezni a vezetősávot úgy, hogy a vezetősáv másik oldalán biztosítani kell a min. 60 cm szabad szélességet.

Olyan középperonra készülhet 2, egymással párhuzamos vezetősáv, ahol a vezetősávok hasznos szélessége között a min. 150 cm szabad hely biztosított.

72. ábra: középperonon elhelyezett két, egymással párhuzamosan futó vezetősáv

Ha a középperon szélessége nem teszi lehetővé két vezetősáv elhelyezését, úgy az egyik oldali elsodrási sáv szélét jelző veszélyre figyelmeztető taktilis jelzéstől mért 60 cm távolságban kell telepíteni a vezetősávot, a másik oldalra pedig a berendezési sáv kerül. Abban az esetben, ha a peronon nem áll rendelkezésre a vezetősáv szélétől mért 60-60 cm szabad szélesség, így nem biztosított a látássérült ember számára a biztonságos, dinamikus haladás, vezetősáv elhelyezése nem lehetséges. Az elsodrási határt jelző élénk sárga vagy hófehér csík és a veszélyre figyelmeztető taktilis jelzés minden esetben szükséges.

73. ábra: a középperonon nem fér el vezetősáv

74. ábra: a középperonon egy vezetősáv fér el

Arra kell törekedni, hogy minden utasforgalmi peronéllel párhuzamosan fusson vezetősáv. Kerülni kell, hogy e vezetősávok szélétől 60 cm-nél közelebb akadály legyen. Ahol ez nem megoldható, ott a vezetősáv megszakad. Két akadály közötti vezetősáv szakasz minimális hossza 180 cm, ennek elhelyezéséhez az akadályok között 260 cm szabad hely szükséges. Ennél rövidebb helyre vezetősáv nem kerülhet, megfelelő peronszélesség esetén sem.

75. ábra: a középperonon általános esetben 2, de akadályoknál csak 1 vezetősáv fér el 1.

76. ábra: a középperonon általános esetben 2, de akadályoknál csak 1 vezetősáv fér el 2., alaprajz

77. ábra: a középperonon általános esetben 2, de akadályoknál csak 1 vezetősáv fér el 2., 3D

78. ábra: a középperonon általános esetben 2 vezetősáv van, mely megszakad az akadályoknál 1., 3D (preferált

megoldás!)

79. ábra: a középperonon általános esetben 2 vezetősáv van, mely megszakad az akadályoknál 1., alaprajz

(preferált megoldás!)

80. ábra: a középperonon általános esetben 2 vezetősáv van, mely megszakad az akadályoknál 2., alaprajz

(preferált megoldás!)

81. ábra: a középperonon általános esetben 2 vezetősáv van, mely megszakad az akadályoknál 2., 3D (preferált

megoldás!)

4.3.6.1.1       Szűkülő peron

Előfordulhat, hogy a peronél íves, és a peron a vége felé folyamatosan keskenyedik. Ilyen esetben az adott keresztmetszet lehetőségeihez képest szükséges mindkét oldali, majd az egy oldali, peronéllel párhuzamos vezetősáv elhelyezése. Ahol a legszűkebb a peron, ott a vezetősáv úgy ér véget, hogy a vezetősáv mindkét oldalán még biztosított a 60-60 cm szabad hely a veszélyre figyelmeztető taktilis jelzés széléig. A peronon két vezetősáv között lévő szabad hely 60 cm-nél kisebb nem lehet. A szűkület következtében véget érő vágányt a fentiekben leírt módon kell veszélyre figyelmeztető taktilis jelzéssel vagy korláttal lezárni a szűkület vonalában.

82. ábra: szűkülő peronon vezetősávok elhelyezése

4.3.6.2        Oldalperon

Abban az esetben, ha a peronon nem áll rendelkezésre a vezetősáv szélétől mért 60-60 cm szabad felület, így nem biztosított a látássérült ember számára a biztonságos, dinamikus haladás, vezetősáv elhelyezése nem lehetséges. Az elsodrási határt jelző élénk sárga vagy hófehér csík és a veszélyre figyelmeztető taktilis jelzés minden esetben szükséges.

Oldalperon esetében az elsodrási sáv szélét jelző veszélyre figyelmeztető taktilis jelzéstől mért 60 cm távolságban vezetősávot kell telepíteni. A berendezési sáv és a vezetősáv között 60 cm szabad szélesség biztosítandó.

83. ábra: keskeny oldalperonon nem fér el vezetősáv

84. ábra: oldalperon 1 vezetősávval 1. (preferált megoldás!)

85. ábra: oldalperon 1 vezetősávval 2. (preferált megoldás!)

4.3.6.3        Peronvég

A peronok végeinek lezárása vagy korláttal, vagy veszélyre figyelmeztető taktilis jelzéssel történhet. Mindkét esetben a peronon lévő vezetősáv - ha van – a peront lezáró elem előtt 60 cm távolságban véget ér. Ha korlátot helyeznek el a peron végén, akkor a járófelülettől mért 10-30 cm magasságban egy fix, teherbíró vízszintes elemet is ki kell alakítani a korlát alatt, hogy a fehérbottal közlekedő látássérült személy érzékelje azt.

Peronvég lezárása veszélyre figyelmeztető taktilis jellel, ld.: 36., 63., 67., 68. és 71. ábrákat.

86. ábra: peronvég lezárása korláttal. Ld. még: 62. ábra

4.3.7.     automaták megközelítése

A 2022. évi XVII. törvény értelmében 2025. június 28-ától biztosítani kell a jegykiadó automaták használatát a látássérült emberek számára. Az állomásokon, pályaudvarokon található akadálymentes jegykiadó automaták, bankjegykiadó automaták és egyéb interaktív automaták hozzáférhetősége érdekében ezek megközelítését TWSI rendszer telepítésével kell biztosítani. A vezetősávnak az automata előtt 40-60 cm távolságban kell véget érnie.

Automaták megközelítését ld.: 50., 52., 65. és 66., 69. és 70. ábrákon.

4.3.8.     Kerékpártoló vályú, bőröndfelhúzó

A látássérült emberek számára a kerékpártoló vályú és bőröndfelhúzó fokozottan botlás- és balesetveszélyes, ezért az ilyen elemeket is tartalmazó lépcsők kialakításakor az alábbi módon kell eljárni: a lépcsőnek min. 2,95 m szélesnek kell lennie, a lépcső közepén kétoldali fogódzóval ellátott korláttal vagy oszlopsorral. Ebben az esetben a vezetősávot azon lépcsőszakasz tengelyéhez kell vezetni, ahol nem a kerékpártoló vályú, bőröndfelhúzó található.